A belgrádi U10 művészeti csoportosulás tagjai a személyes tér, a mindennapi élet, az emlékek, a jövő, az intimitás és a közönséggel való kapcsolat megteremtése érdekében sajátos narratívát hoznak létre. Műveikben azonban nemcsak egyéni céljaik, hanem a szerb kortárs művészek kollektív identitása is felismerhető. November 29. és január 4. között az art quarter budapestben a szerb kortárs képzőművészet progresszív művészeinek alkotásai tekinthetők meg.
A fiatal belgrádi kortárs művészek gyűjtőhelye, az U10 hat évvel ezelőtt alakult. A kezdő képzőművészeket támogató művészeti intézmények és kiállítási helyek hiányára reagálva nyitották meg 2012-ben az U10 Art Space-t. A független, nonprofit kiállítási tér a helyi, feltörekvő művészek támogatását tűzte ki célul. Az U10 a belgrádi kortárs szcéna egyik legmeghatározóbb helyszínévé vált, és számos nemzetközi együttműködésnek köszönhetően nagyon sokat tett azért, hogy a szerb művészek világszerte egyre ismertebbek lettek.
Az U10 művészeti csoport tagjait a közös gondolkodásmód, a hasonló világnézet köti össze, ám mindannyian egyéni művészeti utakat járnak be. Nemanja Nikolić festményeiben sajátosan transzportálja a filmet, a hangot és a zenét a geometriai absztrakció nyelvére. Alkotásaiban a filmművészeti kódokra fókuszál: a frémek, a vágás, a képkockák - a film narratívájától eltérő - kölcsönhatásra. Iva Kuzmanović a popkultúra elemeit használja arra, hogy legkorábbi erotikus élményeit átértékelje – szembe menve az általános, szentimentális felfogással. Festményei egyaránt tisztelegnek a „nem ítélő” ártatlanság előtt és egyben kritikái is annak. Marija Šević pedig intim, budoir-szerű jeleneteket fest, amelyek a fiatalokat mutatják be, amint partizás és az éjszakai élet hevében elszalasztják a pillanatokat. A nézőket pedig egy sajátos nézőpontba helyezi, ahol az öröm és az önpusztítás közötti határvonalat nehéz meghatározni.
Lidija Delić művészetét a legbelsőbb folyamatok és a külső terek közötti kapcsolat közvetlen feltárására alapozza. Az érzelmek, álmok, emlékek és a képzelet belső terét kiterjeszti és átülteti a galéria fizikai terébe. Nina Ivanovićot ezzel szemben a hétköznapi helyzetek és terek nyűgözik le, ezeket dokumentálja fényképezőgépével, majd monumentális térbeli rajzokat hoz létre a természeti és a városi terekről, egyfajta vizuális napló formájában. Isidora Krstić installációja szintén egyfajta vizuális esszé, amelyen keresztül emlékeivel és tapasztalataival kapcsolatos félelmeit és aggodalmait vizsgálja. Sava Knežević fő témája ezzel szemben a jövő. Munkáiban az egyén azon képességével foglalkozik, amikor elméjében a jövővel kapcsolatosan sajátos rendszereket, fantazmákat hoz létre, még akkor is, ha ezek általában csalódást okoznak.
Sanda Kalebić
November 30. 18:00: Tárlatvezetés és beszélgetés az U10 művészeivel
Megtekinthető: 2018. november 29. – 2019. január 4.
Nyitva tartás: előzetes bejelentkezéssel (+3630 456 3222)