A “¡Solamente ten fe!” (Csak legyen hited!) jelmondattal működő Veracruz-i női kollektíva, az El Colectivo Solecito de Veracruz Latin-Amerika egyik legnagyobb, közelmúltban fellelt tömegsírjának feltárásán dolgozik. A csoport tagjai a mexikói drogháború és a Veracruz államot uraló rendszerszintű erőszak áldozatait – saját eltűnt hozzátartozóikat – keresik.

Koleszár Adél fotográfus több mint egy éven át, 2017 és 2018 között dolgozott a kollektívával, fényképezte őket és környezetüket, valamint interjúkat és hangfelvételeket készített. Only Have Faith című sorozata a Mexikót az elmúlt két évtizedben sújtó erőszakot vizsgálja, kontextusba helyezve azt a fotográfia tágabb szerepével a terror ábrázolásában és fenntartásában. A sorozat aktualitását a 2025 szeptemberében az APE gondozásában megjelent, azonos című fotókönyv adja.

A 2008-ban kirobbant, az Egyesült Államok által finanszírozott úgynevezett drogellenes háború közösségeket zilált szét az erőforrások, a migráció és a területek feletti uralom megszerzése érdekében, kiszolgáltatott helyzetbe taszítva a lakosságot.

A sorozat a Colectivo Solecito de Veracruz anyáinak történetét beszéli el, akik a Colinas de Santa Fe-i tömegsírokban keresték – és keresik mindmáig – eltűnt szeretteiket. Kitartásuk az ellenállás és a gyász egyidejű megtestesülése, amely láthatóvá teszi a rendszerszintű erőszak emberi dimenzióját. Adél több mint egy éven át kísérte a kollektívát: fényképezte a keresés folyamatát, a résztvevőket és környezetüket, miközben interjúkat és hangfelvételeket készített.

A projektet 2024-ben a Liget Galériában már láthatta a közönség: az a kiállítás egy kísérleti, élményfókuszú archívum-bemutatás volt, amelyben a vizuális anyag Esteban De La Torre hanginstallációjával kiegészülve, nyers és installatív dokumentációként jelent meg. Esteban a kompozícióhoz Adél helyszíni felvételeit használta fel, érzéki réteget adva a történeti dokumentumnak. Míg a galériatér az archívum bemutatására vállalkozott, a könyv már egy tudatosan felépített, etikus narratíva: a képhasználat és a szövegrétegek finom összehangolása révén koherens szerkezetbe foglalja a személyes és közösségi traumát.

A tömegmédia a profit reményében gyakran szenzációhajhász módon tálalja az erőszakot, a fotózsurnalizmust versenypiaccá, a tragédiát árucikké silányítva. Adél munkája azonban távol áll ettől: figyelme a sebzett tájra, a rendíthetetlen egyénekre és a vizuális nyelv mélyítésére irányul. Az elhanyagolt infrastruktúrát a természet burjánzásával állítja párhuzamba, a pusztítás emberi következményeit pedig nem sokkoló képeken, hanem személyes tanúságtételeken keresztül ragadja meg.

A mexikói kultúrában való elmélyülés gyökeresen átalakította Adél alkotói módszertanát, lehetővé téve számára, hogy mélyebbre ásson az erőszak komplexitásában és formálja saját perspektíváját. A Veracruzban született projekt megrázó reflexió a kapitalista rendszerszintű kizsákmányolás messzire gyűrűző hatásaira.

A kiállítás és a kapcsolódó beszélgetés apropója a projektből a közelmúltban összeállított fotókönyv megjelenése. Az eseményen a projekt és a könyv megszületéséről, a képek és szövegek kapcsolatáról, valamint a dokumentarista fotográfia etikai kérdéseiről Koleszár Adél fotográfussal beszélget Koós Zsuzsanna, az aqb kommunikációs vezetője, a könyv angol nyelvi szerkesztője, valamint Esteban De La Torre, magyar–mexikói származású zenész, média- és hangművész, az EJTECH Studio társalapítója.
Esemény

A könyvhöz kapcsolódó kiállításon a fotósorozatot az Adél által a helyszínen felvett anyagokból a Veracruz területét gyermekkora óta jól ismerő Esteban de la Torre által készített hanginstalláció egészíti ki.

//

Szöveg: Koleszár Adél és Koós Zsuzsanna
Grafika: Borsos János
Köszönet Kovács Adélnak és Somos Katónak nélkülözhetetlen segítségükért és Lőrinc Lillának a támogatásért.

A kiállítás megtekinthető az aqb Foyer terében 2026. március 12-ig. Nyitvatartás: szerdától szombatig 16.00–19.00 óra között.